Az Alapszabályt a taggyűlésen megjelent tagok az Alaptörvény, a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény) és a 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján az alábbiak szerint fogadták el, azzal, hogy a Pelikán Makett Klub Egyesülete egyesületi formában működik.
Az egyesület céljának elérése érdekében a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló alábbi cél szerinti tevékenységeket végez:
Az egyesület sikeres működése érdekében más szervezetekkel is együttműködik. Tevékenységével kapcsolatban, tagjai érdekében érdekképviseletet is ellát.
Az egyesület tagja lehet bárki, aki az egyesület céljaival egyetért, hajlandó a célok megvalósítása érdekében tevékenykedni, és vállalja jelen alapszabályban foglalt kötelezettségei teljesítését.
Tag felvételéről az elnökség dönt. Tag felvétele nem tagadható meg, ha a jelölt a fenti feltételeknek eleget tesz. A tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. A tagokat az elnökség nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.
Az elnökség döntése ellen az érdekelt a közgyűléshez fellebbezhet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül.
A tag:
Tagdíj meg nem fizetése miatt az elnökség kizárhatja azt a tagot, aki tagdíját írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg, ha a felszólító levélben a tagdíjhátralék rendezésére a tagnak legalább 30 napos fizetési határidőt biztosítanak.
Az egyesület hírnevének rombolása, az egyesület szellemiségéhez méltatlan viselkedés esetén az elnökség kizárhatja a tagot.
A tag kizárására irányuló eljárást az elnök kezdeményezésére az elnökség folytatja le.
A tagnak az eljárás során lehetőséget kell biztosítani állásfoglalásának írásbeli és szóbeli előterjesztésére. A tag az eljárás során jogi képviselőt igénybe vehet.
Az elnökségnek a tag kizárásáról döntő határozata ellen a tag a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a közgyűléshez fellebbezéssel élhet. Erre a tag figyelmét a határozatban fel kell hívni.
A fellebbezést az elnökséghez kell benyújtani. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására nézve a közgyűlés határozatáig halasztó hatálya van.
Az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.
A tagsági jogviszony az alábbiak szerint szűnik meg:
A tagnak a kilépési szándékát az elnökség részére írásban kell bejelentenie. A tagsági viszony a bejelentéssel egyidejűleg szűnik meg.
Az egyesület legfelsőbb döntéshozó szerve a tagok összessége, a közgyűlés. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az egyesület bejegyzett címén, illetve az egyesület tagjaival előre egyeztetett egyéb helyen.
A közgyűlést az elnök hívja össze. Az elnök a közgyűlést oly módon köteles összehívni, hogy a tagok a meghívót legkésőbb a közgyűlést megelőző 5. munkanapon megkapják.
A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada ? az ok és cél megjelölésével ? kívánja. Az ülést ekkor a bírósági határozat, vagy a tagok kezdeményezésének átvételét követő lehető legkorábbi időpontra kell összehívni, jelen alapszabály rendelkezéseinek figyelembe vételével.
Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
Az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A meghívóban közölni kell a közgyűlés ülésének pontos helyét és idejét, valamint az ülés napirendi pontjait.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.
Ha a közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
A közgyűlés üléseiről jelen alapszabályban meghatározottak szerint jegyzőkönyvet kell vezetni.
A közgyűlés határozatképes, ha azon az egyesület tagjainak többsége (50%+1 fő) jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
A határozatképtelenség miatt megismételt ülés az eredeti napirend megtartása mellett a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, ha az eredeti közgyűlési ülésre szóló meghívóban erre a tagok figyelmét felhívták, és megjelölték a megismételt ülés helyét és idejét. Ebben az esetben viszont alapszabály módosításról nem dönthet a közgyűlés.
A közgyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg. A közgyűlés minden kérdésben ? kivéve a személyi döntéseket - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Bármely szavazásra jogosult tag indítványára ? annak elfogadása esetén ? titkos, vagy minősített szavazás is tartható. A közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok egyszerű többségével hozza. A közhasznúsági jelentés és az éves beszámoló elfogadásához is a jelenlévő tagok egyszerű többsége szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület ügyintéző szerve az elnökség. Az elnökség 3 tagú testület, az elnökség tagjai: az elnök és 2 elnökhelyettes. Az összeférhetetlenségi szabályok az egyesület vezetői tisztségviselőire (elnökségére) vonatkoznak.
Az egyesület ügyintéző szervének tagja, illetőleg az egyesület képviselője olyan nagykorú magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Az elnökség tagjait a közgyűlés - egyszerű többséggel - 3 évre választja. A megválasztott tisztségviselők újraválaszthatók.
Az elnökség szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban, a napirend előzetes közlésével oly módon, hogy a tag a meghívót legalább az ülést megelőző 5. munkanapon kézhez vegye.
Az elnökség határozatképes, ha az ülésén valamennyi elnökségi tag jelen van. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, döntéseit egyszerű többséggel hozza.
Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
Az elnökség határozatával szemben az érintett a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a közgyűléshez fellebbezhet. A fellebbezést írásban az elnökséghez kell benyújtani. A fellebbezésről a közgyűlés a legközelebbi ülésén dönt. A fellebbezésnek a tagfelvételi kérelem elutasításnak kivételével a határozat végrehajtására felfüggesztő hatálya van.
Az elnökség feladata:
Az elnököt a közgyűlés választja. Az elnök tagja az elnökségnek. Az elnök feladata az egyesület képviselete, az elnökség határozatainak a végrehajtása. Vezeti az elnökség és a közgyűlés üléseit.
Az elnök a tevékenységéről az elnökségnek köteles beszámolni.
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök és egy elnökhelyettes vagy a két elnökhelyettes látja el az elnök akadályoztatása esetén.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: együttes.
Az elnökhelyetteseket a közgyűlés választja. Az elnökhelyettesek tagjai az elnökségnek.
Az elnökhelyettesek feladata az egyesület napi operatív ügyeinek intézése, valamint az elnök helyettesítése és törvényes képviselete annak akadályoztatása esetén.
A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnik:
A lemondási szándékát a vezető tisztségviselőnek az egyesülethez írásban kell bejelentenie. A megbízatása a közgyűlés által megválasztott új képviselő bírósági jogerős bejegyzését követően válik hatályossá, mivel az egyesület képviselet nélkül nem maradhat.
A vezető tisztségviselő összeférhetetlenségének megállapításáról a közgyűlés határoz, a határozathozatalnak jelen alapszabályban meghatározott rendelkezései szerint.
Az összeférhetetlenség nem állapítható meg, ha a vezető tisztségviselő az összeférhetetlenség okát a közgyűlési határozat meghozataláig megszünteti.
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök és egy elnökhelyettes vagy a két elnökhelyettes látja el együttesen az elnök akadályoztatása esetén.
Bankszámla feletti rendelkezéshez is ez a képviseleti rend tartozik.
Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.
A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója Ptk. 8:1 (1) 1. pont a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az egyesület cél szerinti közhasznú tevékenységét egyéni támogatás, nem pénzbeli támogatás (makettek, az összerakásukhoz szükséges eszközök, festékek biztosítása, történelmi könyvek, leírások hozzáférhetővé tétele), tanácsadói tevékenység, kiállítások szervezése útján végzi.
Az egyesület a felelős személyt, támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vezető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
A szolgáltatások igénybevétele módjának közlése közvetlenül az igénybevevő megkeresésével és az egyesület honlapján történő közzététellel történik.
Az egyesület közgyűlésének, elnökségének ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.
Az egyesület közgyűlésének, elnökségének határozatait, az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést az egyesület honlapján teszi közzé.
Az egyesület a közhasznú működésének és a szolgáltatás igénybevétele módját is az egyesület honlapján teszi közzé.
Az egyesület közhasznú működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az egyesület székhelyén előzetes egyeztetés után bárki betekinthet, azokról saját költségén másolatot készíthet.
Az egyesület éves beszámolója, a közhasznúsági jelentés és a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel kötött megállapodás is a fentiek szerint tekinthető meg.
A közgyűlés, elnökség döntéseiről az érintetteket írásban, tértivevényes levél útján tájékoztatja, egyben döntését az egyesület honlapján is közzéteszi.
A közgyűlés és az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévőket. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítőnek megválasztott tagok írják alá.
A meghozott határozatokat be kell jegyezni a határozatok könyvébe. A határozatok könyve tartalmazza a meghozott határozatok tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a leadott szavazatok számát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, vagyis a szavazatok megoszlását.
Az egyesület éves költségvetési terv szerint, a vagyonával önállóan gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Az egyesület – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdaságivállalkozási tevékenységet folytathat.
Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységre fordítja.
Az egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytathat.
Az egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
Az egyesület bevételei:
Az egyesület költségei:
Abban az esetben, ha az egyesület éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a közgyűlés 3 tagú, a vezető szervtől elkülönült felügyelő bizottságot hoz létre.
A tagdíj mértékét a közgyűlés állapítja meg. A megállapított tagdíj összege 3.000 Ft/év. A tagdíjat minden 18. életévét betöltött tagnak kötelessége megfizetni az egyesület részére.
A befizetés történhet:
Banki átutalással az egyesület közzétett számlájára, legkésőbb adott tárgyév december 31-ig. Készpénzes befizetés esetén az egyesület pénztárba személyesen, legkésőbb adott tárgyév december 31-ig.
A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.
A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V., az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és az Alaptörvény rendelkezései az irányadók valamint a mindenkor hatályos pénzügyi, adóügyi, és egyéb ide vonatkozó rendelkezések az irányadók.
Záradék:
Mészáros Csaba elnök, a jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabályon tett aláírásommal igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.
Gödöllő, 2017. augusztus 29.