Menü átugrása

Alapító okirat

Az Alapszabályt a taggyűlésen megjelent tagok az Alaptörvény, a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény) és a 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján az alábbiak szerint fogadták el, azzal, hogy a Pelikán Makett Klub Egyesülete egyesületi formában működik.

I. Általános rendelkezések

  • Az egyesület neve: Pelikán Makett Klub Egyesület
  • Rövidített neve: PMKE
  • Az egyesület székhelye: 2100 Gödöllő, Kazinczy Ferenc utca 47.
  • Az egyesület jogállása: Az egyesület jogi személy. Tevékenységét Magyarország területén végzi, az Alaptörvény keretei között.

II. Az egyesület célja és tevékenysége

1. Az egyesület célja

  • A makettezést, mint hasznos szabadidős tevékenységet minél szélesebb körben megismertesse, elsősorban a fiatalokkal, annak érdekében, hogy segítse a precíz kézmozdulatok, kézügyesség kialakulását, fejlessze a koordinált mozgást, fejlessze a kreativitást, türelemre, kitartásra tanítsa a fiatalokat.
  • A makettezésen keresztül a történelmi, technikai ismeretek fejlesztése.
  • Makettező szakkörök, klubok létrehozása, működésük támogatása.
  • Az évente megtartott kiállítás során a tagok és az egyesület által támogatott szakkörök munkáinak bemutatása.
  • A tagok más kiállításokon, versenyeken történő megjelenésének, részvételének támogatása.

2. Az egyesület tevékenysége

Az egyesület céljának elérése érdekében a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló alábbi cél szerinti tevékenységeket végez:

  • tudományos tevékenység, kutatás
  • nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
  • kulturális tevékenység
  • kapcsolattartás civil szervezetekkel

Az egyesület sikeres működése érdekében más szervezetekkel is együttműködik. Tevékenységével kapcsolatban, tagjai érdekében érdekképviseletet is ellát.

III. Az egyesület tagjai

1. A tagok

Az egyesület tagja lehet bárki, aki az egyesület céljaival egyetért, hajlandó a célok megvalósítása érdekében tevékenykedni, és vállalja jelen alapszabályban foglalt kötelezettségei teljesítését.

Tag felvételéről az elnökség dönt. Tag felvétele nem tagadható meg, ha a jelölt a fenti feltételeknek eleget tesz. A tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. A tagokat az elnökség nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.

Az elnökség döntése ellen az érdekelt a közgyűléshez fellebbezhet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül.

2. A tagok jogai és kötelezettségei

A tag:

  • részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
  • javaslatokat, indítványokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet,
  • igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait, élhet a tagságot megillető kedvezményekkel,
  • választhat és választható az egyesület szerveibe, azonban kiskorú személy csak életkorának megfelelő tisztségbe választható,
  • köteles tagdíjat fizetni, az egyesület céljainak megvalósítása érdekében tevékenykedni, és eleget tenni jelen alapszabályból származó egyéb kötelezettségeinek,
  • köteles az egyesület jó hírnevét megtartani, az egyesület szellemiségével összhangban viselkedni.

3. A tag kizárása

Tagdíj meg nem fizetése miatt az elnökség kizárhatja azt a tagot, aki tagdíját írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg, ha a felszólító levélben a tagdíjhátralék rendezésére a tagnak legalább 30 napos fizetési határidőt biztosítanak.

Az egyesület hírnevének rombolása, az egyesület szellemiségéhez méltatlan viselkedés esetén az elnökség kizárhatja a tagot.

A tag kizárására irányuló eljárást az elnök kezdeményezésére az elnökség folytatja le.

A tagnak az eljárás során lehetőséget kell biztosítani állásfoglalásának írásbeli és szóbeli előterjesztésére. A tag az eljárás során jogi képviselőt igénybe vehet.

Az elnökségnek a tag kizárásáról döntő határozata ellen a tag a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a közgyűléshez fellebbezéssel élhet. Erre a tag figyelmét a határozatban fel kell hívni.

A fellebbezést az elnökséghez kell benyújtani. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására nézve a közgyűlés határozatáig halasztó hatálya van.

4. Jogorvoslat

Az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

5. Tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony az alábbiak szerint szűnik meg:

  • a tag halálával,
  • a tag kilépésével,
  • a tag kizárásával (kizárólag a 3. pontban meghatározott esetben).

A tagnak a kilépési szándékát az elnökség részére írásban kell bejelentenie. A tagsági viszony a bejelentéssel egyidejűleg szűnik meg.

IV. Az egyesület szervezete

1. A közgyűlés

Az egyesület legfelsőbb döntéshozó szerve a tagok összessége, a közgyűlés. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az egyesület bejegyzett címén, illetve az egyesület tagjaival előre egyeztetett egyéb helyen.

A közgyűlést az elnök hívja össze. Az elnök a közgyűlést oly módon köteles összehívni, hogy a tagok a meghívót legkésőbb a közgyűlést megelőző 5. munkanapon megkapják.

A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada ? az ok és cél megjelölésével ? kívánja. Az ülést ekkor a bírósági határozat, vagy a tagok kezdeményezésének átvételét követő lehető legkorábbi időpontra kell összehívni, jelen alapszabály rendelkezéseinek figyelembe vételével.

Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  • az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
    vagy
  • az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
    vagy
  • az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A meghívóban közölni kell a közgyűlés ülésének pontos helyét és idejét, valamint az ülés napirendi pontjait.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az alapszabály módosítása,
  • az évi költségvetés meghatározása,
  • az elnökség évi beszámolójának elfogadása,
  • az egyesület közhasznúsági jelentésének elfogadása,
  • az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása,
  • tisztségviselők megválasztása és visszahívása,
  • az elnök határozataival szemben benyújtott fellebbezés elbírálása,
  • tagdíj mértékének megállapítása,
  • döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, vagy amelyet az elnökség a közgyűlés elé terjeszt.

A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.

Ha a közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlés üléseiről jelen alapszabályban meghatározottak szerint jegyzőkönyvet kell vezetni.

A közgyűlés határozatképes, ha azon az egyesület tagjainak többsége (50%+1 fő) jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A határozatképtelenség miatt megismételt ülés az eredeti napirend megtartása mellett a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, ha az eredeti közgyűlési ülésre szóló meghívóban erre a tagok figyelmét felhívták, és megjelölték a megismételt ülés helyét és idejét. Ebben az esetben viszont alapszabály módosításról nem dönthet a közgyűlés.

A közgyűlésen minden tagot egy szavazat illet meg. A közgyűlés minden kérdésben ? kivéve a személyi döntéseket - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Bármely szavazásra jogosult tag indítványára ? annak elfogadása esetén ? titkos, vagy minősített szavazás is tartható. A közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok egyszerű többségével hozza. A közhasznúsági jelentés és az éves beszámoló elfogadásához is a jelenlévő tagok egyszerű többsége szükséges. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

2. Az elnökség

Az egyesület ügyintéző szerve az elnökség. Az elnökség 3 tagú testület, az elnökség tagjai: az elnök és 2 elnökhelyettes. Az összeférhetetlenségi szabályok az egyesület vezetői tisztségviselőire (elnökségére) vonatkoznak.

Az egyesület ügyintéző szervének tagja, illetőleg az egyesület képviselője olyan nagykorú magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

  • Nem lehet elnökségi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
  • Nem lehet elnökségi tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
  • Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
  • Elnök neve, lakcíme: Mészáros Csaba, 2100 Gödöllő, Kazinczy F. u. 47.
  • Elnökhelyettes neve, lakcíme: Szappanos Gábor, 2119 Pécel, Petőfi 76/A
  • Elnökhelyettes neve, lakcíme: Simon Zsolt, 1131 Budapest, Gyöngyösi u. 20.

Az elnökség tagjait a közgyűlés - egyszerű többséggel - 3 évre választja. A megválasztott tisztségviselők újraválaszthatók.

Az elnökség szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze írásban, a napirend előzetes közlésével oly módon, hogy a tag a meghívót legalább az ülést megelőző 5. munkanapon kézhez vegye.

Az elnökség határozatképes, ha az ülésén valamennyi elnökségi tag jelen van. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, döntéseit egyszerű többséggel hozza.

Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

Az elnökség határozatával szemben az érintett a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a közgyűléshez fellebbezhet. A fellebbezést írásban az elnökséghez kell benyújtani. A fellebbezésről a közgyűlés a legközelebbi ülésén dönt. A fellebbezésnek a tagfelvételi kérelem elutasításnak kivételével a határozat végrehajtására felfüggesztő hatálya van.

Az elnökség feladata:

  • döntés tagfelvételről, tag kizárásáról,
  • a közgyűlés határozatainak végrehajtása,
  • az egyesület ügyeinek intézése,
  • az egyesület működésével kapcsolatos minden adminisztrációs, gazdálkodási feladat végrehajtása, belső munkamegosztás alapján,
  • dönt két közgyűlés közötti időszak között az egyesület ügyeiben, kivéve azokat a tárgyköröket, amelyeket az alapszabály, vagy jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal,
  • gondoskodik az éves költségvetés lehetőség szerinti végrehajtásáról.

2.1. Az elnök

Az elnököt a közgyűlés választja. Az elnök tagja az elnökségnek. Az elnök feladata az egyesület képviselete, az elnökség határozatainak a végrehajtása. Vezeti az elnökség és a közgyűlés üléseit.

Az elnök a tevékenységéről az elnökségnek köteles beszámolni.

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök és egy elnökhelyettes vagy a két elnökhelyettes látja el az elnök akadályoztatása esetén.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: együttes.

2.2. Az elnökhelyettesek

Az elnökhelyetteseket a közgyűlés választja. Az elnökhelyettesek tagjai az elnökségnek.

Az elnökhelyettesek feladata az egyesület napi operatív ügyeinek intézése, valamint az elnök helyettesítése és törvényes képviselete annak akadályoztatása esetén.

2.3. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése

A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnik:

  • a vezető tisztségviselő halálával,
  • a határozott idő lejártával,
  • lemondásával,
  • összeférhetetlenségének megállapításával.

A lemondási szándékát a vezető tisztségviselőnek az egyesülethez írásban kell bejelentenie. A megbízatása a közgyűlés által megválasztott új képviselő bírósági jogerős bejegyzését követően válik hatályossá, mivel az egyesület képviselet nélkül nem maradhat.

A vezető tisztségviselő összeférhetetlenségének megállapításáról a közgyűlés határoz, a határozathozatalnak jelen alapszabályban meghatározott rendelkezései szerint.

Az összeférhetetlenség nem állapítható meg, ha a vezető tisztségviselő az összeférhetetlenség okát a közgyűlési határozat meghozataláig megszünteti.

V. Az egyesület képviselete

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök és egy elnökhelyettes vagy a két elnökhelyettes látja el együttesen az elnök akadályoztatása esetén.

Bankszámla feletti rendelkezéshez is ez a képviseleti rend tartozik.

VI. Az egyesület működése és gazdálkodása

1. A vezető tisztségviselők összeférhetetlensége

Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója Ptk. 8:1 (1) 1. pont a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

2. Az egyesület működése

Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból bárki részesülhet.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az egyesület cél szerinti közhasznú tevékenységét egyéni támogatás, nem pénzbeli támogatás (makettek, az összerakásukhoz szükséges eszközök, festékek biztosítása, történelmi könyvek, leírások hozzáférhetővé tétele), tanácsadói tevékenység, kiállítások szervezése útján végzi.

Az egyesület a felelős személyt, támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vezető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

A szolgáltatások igénybevétele módjának közlése közvetlenül az igénybevevő megkeresésével és az egyesület honlapján történő közzététellel történik.

3. Nyilvánosság

Az egyesület közgyűlésének, elnökségének ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.

Az egyesület közgyűlésének, elnökségének határozatait, az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést az egyesület honlapján teszi közzé.

Az egyesület a közhasznú működésének és a szolgáltatás igénybevétele módját is az egyesület honlapján teszi közzé.

Az egyesület közhasznú működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az egyesület székhelyén előzetes egyeztetés után bárki betekinthet, azokról saját költségén másolatot készíthet.

Az egyesület éves beszámolója, a közhasznúsági jelentés és a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel kötött megállapodás is a fentiek szerint tekinthető meg.

A közgyűlés, elnökség döntéseiről az érintetteket írásban, tértivevényes levél útján tájékoztatja, egyben döntését az egyesület honlapján is közzéteszi.

4. Jegyzőkönyv

A közgyűlés és az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévőket. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyv-hitelesítőnek megválasztott tagok írják alá.

A meghozott határozatokat be kell jegyezni a határozatok könyvébe. A határozatok könyve tartalmazza a meghozott határozatok tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a leadott szavazatok számát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, vagyis a szavazatok megoszlását.

5. Az egyesület gazdálkodása

Az egyesület éves költségvetési terv szerint, a vagyonával önállóan gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az egyesület – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdaságivállalkozási tevékenységet folytathat.

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott tevékenységre fordítja.

Az egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytathat.

Az egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

Az egyesület bevételei:

  • az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
  • a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
  • az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
  • tagdíj,
  • egyéb, jogszabályban meghatározott bevétel,
  • vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

Az egyesület költségei:

  • a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
  • az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
  • a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
  • a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

Abban az esetben, ha az egyesület éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a közgyűlés 3 tagú, a vezető szervtől elkülönült felügyelő bizottságot hoz létre.

VII. A tagdíj

A tagdíj mértékét a közgyűlés állapítja meg. A megállapított tagdíj összege 3.000 Ft/év. A tagdíjat minden 18. életévét betöltött tagnak kötelessége megfizetni az egyesület részére.

A befizetés történhet:

  • banki átutalással
  • készpénz formájában.

Banki átutalással az egyesület közzétett számlájára, legkésőbb adott tárgyév december 31-ig. Készpénzes befizetés esetén az egyesület pénztárba személyesen, legkésőbb adott tárgyév december 31-ig.

VIII. Az egyesület megszűnése

A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha

  • határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
  • megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
  • a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
  • az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

  • az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
  • az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

IX. Vegyes rendelkezések

  • Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik.
  • Az egyesület törvényességi felügyeletét a Budapest Környéki Törvényszék látja el.
  • Jelen alapszabályt az egyesület 2017. augusztus 29 napján megtartott közgyűlése fogadta el.

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V., az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és az Alaptörvény rendelkezései az irányadók valamint a mindenkor hatályos pénzügyi, adóügyi, és egyéb ide vonatkozó rendelkezések az irányadók.

Záradék:

Mészáros Csaba elnök, a jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabályon tett aláírásommal igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Gödöllő, 2017. augusztus 29.